Jurij Gagarin űrrepülésének 60. évfordulójára

60 évvel ezelőtt a TASZSZ hírügynökség alábbi szavakkal kezdődő tudósítása járta be a világot: „1961. április 12-én a Szovjetunióban Föld körüli pályára bocsátották a világ első embert szállító űrhajóját, a Vosztokot. Az űrhajó pilótája Jurij Alekszejevics Gagarin repülőőrnagy, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének állampolgára”.

1961. április 12-én, moszkvai idő szerint 9 óra 7 perckor a Bajkonuri Űrrepülőtérről indították útjára a Vosztok űrhajót Jurij Alekszejevics Gagarin űrpilótával a fedélzetén. Az űrhajó egy fordulatot tett meg a Föld körül, és 108 perc múltán földet ért a Szaratov megyei Szmelovka község határában.

Az első repülésre automatikus üzemmódban került sor, de az űrhajós bármikor kézi vezérlésre válthatott. Ehhez speciális kódra volt szükség, amelyet Gagarinnal közvetlenül a felszállás előtt közöltek (eredetileg úgy tervezték, hogy a kódot egy lezárt borítékba helyezik, arra az esetre, ha a repülés káros mentális és lélektani befolyást gyakorolna az emberre).

Űrrepülése során Gagarin egyszerű kísérleteket végzett: ivott, evett, ceruzájával feljegyzéseket készített. Érzeteit és megfigyeléseit a fedélzeti magnetofon segítségével rögzítette.

Földet érése után elsőként a helyi erdész felesége és hatéves Rita nevű unokája köszöntötte. Rövidesen megérkeztek a repülőosztály képviselői és a helyi kolhozparasztok is. Gagarin ezt közölte: „Kérem, jelentsék pártunknak és kormányunknak, és személyesen Nyikita Szergejevics Hruscsovnak, hogy a földetérés rendben történt, jól érzem magam, sérülésem vagy zúzódásom nincs”.

Két nap elteltével már Moszkva köszöntötte az űr hősét. A Vörös téren népes felvonulásra került sor a világ legelső űrrepülése alkalmából. Sok ezer ember akarta személyesen látni Gagarint. Űrrepülésével kiérdemelte a Szovjetunió Hőse és a Szovjetunió Űrhajósa címet. Ezzel az a hagyomány indult útjára, amelynek megfelelően az űrből hazatért űrhajósok a Szovjetunió Hőse, majd az Oroszország Hőse címben részesülnek.

A Szovjetunió vezetése és népe sok ezer táviratot kapott a világ minden részéből, többek között más országok vezetőitől.

John Kennedy USA elnök ezt írta: „Az Egyesült Államok népe osztozik a Szovjetunió népének asztronautájuk sikeres űrrepülése feletti örömében; az ember most hatolt be először az űrbe. Gratulálunk Önnek és azoknak a szovjet tudósoknak és mérnököknek, akik lehetővé tették ezt a vívmányt. Őszintén kívánom, hogy a Világűr megismerése iránti jövőbeni törekvéseink során országaink működjenek együtt az emberiség javára”;

Harold Macmillan brit miniszterelnök gratulált Moszkvának „tudósaik, műszaki szakembereik és asztronautáik hatalmas sikeréhez, amely az ember első űrrepülésében öltött testet”, a történteket „történelmi eseménynek” nevezte;

Charles de Gaulle francia elnök azt írta, hogy „a szovjet tudósok és asztronauták sikere Európa és az egész emberiség dicsőségére szolgál”.

Azokban az években, kétségtelenül Gagarin volt a világ legnépszerűbb embere. Április végén Jurij Alekszejevics elindult első világ körüli útjára, amelyet gyakran neveznek Békeküldetésnek. Két évig tartott. Gagarin 26 országot látogatott végig, egyes országokat kétszer is, több százezer emberrel találkozott – politikusokkal, királyokkal és elnökökkel, tudósokkal és művészekkel, de egyszerű emberekkel is.

1968 novemberében a Nemzetközi Repülő Szövetség (FAI) 61. Közgyűlésén döntés született április 12-nek a Repülés és az Űrhajózás Nemzetközi Napjává nyilvánításáról.

2011. április 7-én, Oroszország kezdeményezésére az ENSZ Közgyűlés április 12-ét Nemzetközi Űrhajózási Nappá nyilvánította, az első emberrel végzett űrrepülés 50. évfordulója alkalmából, amely az első lépés volt a Világűr meghódításának útján, és amelyet Jurij Gagarin szovjet űrhajós tett meg. Az ENSZ több, mint 60 tagállama jegyezte ezen határozatot társszerzőként.