Oroszországi Föderáció Nagykövetsége Magyarországon
(8-10-36-1) 302-5230;
332-4748; 269-01-52
/-
hu ru

Jevgenyij Sztanyiszlavov az Oroszországi Föderáció magyarországi Nögykövete interjúja növekedés.hu portálnak

Jevgenyij Sztanyiszlavov az Oroszországi Föderáció magyarországi Nögykövete interjúja növekedés.hu portálnak

Tavaly a kétoldalú áruforgalom az Oroszországi Föderáció (OF) és Magyarország között negyedével esett vissza a koronavírus-járvány miatt. Idén az első három hónapban sikerült ledolgozni a hátrányt, hiszen a kölcsönös szállítások értéke 25 százalékkal haladta meg az előző év arányosan számított átlagát. A Magyarország számára fontos ágazatban, a turizmusban a fő kérdés: mikor nyílhatnak meg a határok és az oroszországi turisták mikor utazhatnak Magyarországra? Jelenleg folynak az egyeztetések a két ország között az oltásokra vonatkozó dokumentumok kölcsönös elfogadásáról, mondotta a növekedés.hu Dunai Péter által feltett kérdéseire válaszolva az OF a közelmúltban Budapestre érkezett új nagykövete, Jevgenyij Sztanyiszlavov.

Ami a kétoldalú gazdasági együttműködést illeti, hogyan alakult tavaly az áruforgalom? Idén mire számíthatunk, melyek a meghatározó tényezők?

A koronavírus-világjárvány lényegesen megváltoztatta életünket. Sajnos, kihatott a kétoldalú gazdasági együttműködésre is. Tavaly 2019-hez képest a két ország árucsere-forgalma körülbelül 25 százalékkal visszaesett és 3,8 milliárd eurót tett ki.

A Magyarországra irányuló oroszországi export meghatározó tételét a statisztikák szerint hagyományosan az energiahordozók adták. Az OF ezek mellett gépeket és berendezéseket, műtrágyát, szervetlen kémiai termékeket, építőanyagokat, fogyasztási cikkeket szállított a magyaroknak. Magyarország tavalyi OF-exportjában a gépek és berendezések, gyógyszeripari, vegyipari és mezőgazdasági termékek szerepeltek. Jelenleg, köszönhetően mindkét kormány erőfeszítéseinek, hogy feloldják a veszélyes járvány terjedése megakadályozására hozott intézkedéseket, a kétoldalú árucsere-forgalom megélénkült, visszatért a kereskedelmi kapcsolatok korábbi dinamikája. Az idei esztendő első három hónapjában a forgalom a tavalyi év egészét alapul véve 25 százalékkal nőtt. Arra számítunk, hogy az olyan nagy projektek, mint a Paksi Atomerőmű két új blokkjának építése (Paks-2), az Egyiptomnak szánt vasúti kocsik gyártása és más programok katalizátorként gyorsítják fel az együttműködést a két ország megfelelő gazdaság-szegmenseiben. Fontos, hogy ne álljunk meg az elérteknél, hanem gondolkodjunk az együttműködés kölcsönösen előnyös új lehetőségein. Ezek feltárásán a gazdasági kérdésekkel foglalkozó kormányközi vegyes bizottságnak kell dolgoznia.

Mikorra várható, hogy megnyílnak közöttünk a határok, mikor érkezhetnek ismét oroszországi turisták Magyarországra? Ezzel kapcsolatban a sajtóban roppant ellentmondásos adatok jelentek meg az OF-ban a koronavírus-helyzetről, a beoltottak lakosság-arányáról. Mi az igazság?

A 2021. május közepi helyzet szerint az Oroszországi Föderációban több mint 15 millióan kapták meg a koronavírus elleni vakcina mindkét adagját (ez a lakosság több mint tíz százalékát jelenti – a szerző megjegyzése). Azt várjuk, hogy őszig elérjük a nyájimmunitást. A tömeges oltásokat idén januárban kezdtük el országunkban. A mai napi helyzet szerint háromféle COVID-19 vakcina áll orvosaink rendelkezésére: az EpiVacCorona, a CoviVac és a Magyarországon is alkalmazott Szputnyik-V. A neves járványügyi szakemberek és a világ vezető médiumai szerint ez Oroszország hatalmas tudományos áttörését jelenti. Ebben az összefüggésben felhívnám a figyelmet az oroszországi tudósok által elsőként kidolgozott készítmény, a Szputnyik-V hatékonyságára és biztonságosságára. Ahogy egy, az oroszországi lakosokra vonatkozó elemzés jelezte, a mindkét komponenssel beoltottak között 97,6 százalékos hatékonyságot mértek – és semmiféle komoly mellékhatást nem tapasztaltak. A preparátumot kidolgozó oroszországi tudósok munkája iránti bizalmat fejezi ki, hogy a szóban forgó „zászlóshajó-készítményt” hetven országban jegyezték be, ahol a világ lakosságának körülbelül 40 százaléka él. A Szputnyik-V-t 35 országba szállítják, és helyi gyártása már megkezdődött, vagy előkészületben van Belorussziában, Indiában, Kazahsztánban, Kínában, Szerbiában, Törökországban, Dél-Koreában és más országokban.

Oroszország a járvány kezdetétől fogva aktívan bekapcsolódott a nemzetközi erőfeszítésekbe, hogy semlegesítsék a hozzá kötődő veszélyt, fenyegetést. Keresett az a gazdag tapasztalat, amelyre az OF-ban a labordiagnosztikában, a gyógyszergyártás digitalizálásában, a járványhelyzet komplex kezelésére felállított helyi és regionális stábok munkájában szert tettek. Más megszerzett tapasztalatokat is megosztunk. Az Eurázsiai Gazdasági Unió keretében elektronikus csatolmány-rendszer működik („COVID-19 nélkül utazom”), amely segít abban, hogy az utazó gyorsan találjon egy PCR-tesztet elvégző laboratóriumot és a megszerzett igazolással akadály nélkül átkelhessen a tagországok nemzetközi határain.

Ami az ön oroszországi-magyarországi viszonylatra vonatkozó kérdését illeti, jelenleg a kompetens oroszországi szervezetek vizsgálják a kezdeményezést az oltási igazolványok kölcsönös elismeréséről. Azon dolgozunk, hogy mihamarabb megoldódjon a kérdés, és a két ország állampolgárainak utazási lehetőségei bővüljenek.

Milyen most Oroszországban a gazdasági helyzet? Mire összpontosítanak? V. V. Putyin a Szövetségi Közgyűléshez intézett üzenete a belpolitikai helyzettel, az állampolgárok szociális ellátottságával foglalkozott. Ezzel az ellenzék negatív hatását akarta ellensúlyozni? Vagy pedig védekezés a nyugati szankciók lehetséges negatív következményei ellen?

Oroszország, (akárcsak számos más állam), alapvető célja a közeljövőben helyreállítani a nemzetgazdaság növekedését, miután sok területen lényegesen visszaesett a termelés, az üzleti tevékenység, amit viszont a járványellenes korlátozó intézkedések okoztak. 2020-ban az OF bruttó hazai terméke, a GDP 3,1 százalékkal csökkent (ami alacsonyabb a vártnál és jobb, mint a világátlag). Idén a gazdasági fejlesztés minisztériuma frissítette az Oroszországra vonatkozó társadalmi-gazdasági prognózisát. Eszerint arra számítunk, hogy a GDP ebben az évben 2,9 százalékkal nő és az állampolgárok reáljövedelme 3 százalékkal emelkedik. Várhatóan 2021-ben a gazdaság legfőbb hajtómotorja a fogyasztói kereslet lesz. Egyébként a Világbank derűlátóbban ítéli meg az oroszországi gazdasági kilátásokat: éves jelentésükben a szakértők a 2021-2022 időszakban évi 3,2 százalékos növekedést jósolnak.

A gazdasági fejlődés feladatai, az ország jólétének növelése kormányunk hosszú távú, kulcsfontosságú prioritása, azaz nem befolyásolják a konjunkturális ingadozások – mondja a nagykövet. Ezért leegyszerűsítés lenne azt feltételezni, hogy a Szövetségi Közgyűlésnek küldött éves oroszországi elnöki üzenetben a szociális-gazdasági aspektusokra helyezett hangsúly valamilyen módon összefüggene a belpolitikai körülményekkel.

Ugyanakkor nem titok, hogy az utóbbi években jelentős befolyást gyakoroltak a nyugati államok és szövetségeseik által bevezetett szankciók és korlátozások. De megtanultunk ezen feltételek között élni, fejlődni. A mindkét oldal által elszenvedett veszteségek mellett a nyugati szankciók sajátos ösztönzést jelentettek az oroszországi gazdaság számos ágazatában a saját termelés gyorsított felfejlesztésére. Mindezzel együtt, akárcsak korábban, készek vagyunk az együttműködésre, és fellépünk az egyenlő alapokra helyezett, a kölcsönös tiszteleten alapuló megközelítésért a nyugati partnerekkel való gazdasági kapcsolatok kiépítésében.

Szándékunkban áll szigorúan követni ezeket az alapelveket a világ valamennyi országával való együttműködésben, függetlenül az adott ország politikai egységekhez, szövetségekhez való tartozásától. Arra számítunk, hogy erről szó lesz a Szentpéterváron június 2-án kezdődő nemzetközi gazdasági fórumon, amely egyébként személyes részvétellel zajlik le a szükséges egészségügyi-járványügyi óvatossági szempontok figyelembe vételével.

Hogyan értékeli, Nagykövet Úr, a Nyugat álláspontját az Északi Áramlat 2 csővezeték ügyében?

Az Északi Áramlat 2 teljes mértékben gazdasági projekt, amely megfelel mind Oroszország, mind Európa érdekeinek. Egy 95 százalékig megépített gázvezetékről van szó, amely arra szolgál, hogy versenyképes árakon állandó gázszállításokat biztosítson optimális útvonalon, egyébként a szállítás folyamán sokkal kisebb mérvű üvegház-hatású gáz-kibocsátással. A különböző konzultáns és elemző cégek értékelése szerint az Északi Áramlat csövein Európának szállított oroszországi gázban csaknem négyszer kevesebb káros szénszármazék-nyom van, mint az USA-ban kőzetrepesztéses technológiával kitermelt és Európába szállított gázban – ha ezt az értéket a gáz fűtőérték-egysége alapján számolják ki. Mi több, perspektivikusan az oroszországi gázt új energiatermelő módokon lehet hasznosítani, például a környezeti szempontból abszolút tiszta üzemanyag, a hidrogén előállítására. Ily módon stratégiai szempontból az Északi Áramlat 2 évtizedekre előretekintve erősíti Európa energiabiztonságát és előmozdítja Európa klímasemlegességi céljai elérését azzal, hogy helyettesíti az ökológiailag károsabb energiahordozókat. Ezzel a projektben érdekelt európai partnereink tökéletesen tisztában vannak. Amely egyébként, biztosítva a foglalkoztatottságot, sok európai számára álláshelyet teremt. Éppen ezért ők szilárdan támogatják a csővezeték megépítését.

Ezzel együtt jól ismert, hogy az adott projekt vonatkozásában sok éven át példa nélküli feszültség-gerjesztés folyt a szankciós kampányok körül, amelynek célja a megvalósítás meggátolása volt. És a legkülönfélébb „nemes” ürügyekkel folytatódott, például az „energia-függetlenség” iránti aggódással, noha a hátsó szándék banálisan egyszerű – Európa ellátását az oroszországi, csövön érkező gázzal összehasonlítva kevésbé versenyképes amerikai cseppfolyósított földgázzal biztosítani. Emellett a projektben részvevő vállalatok nyílt fenyegetéseket kaptak, példátlanul durva nyomás alá helyezték őket, teljes mértékben figyelmen kívül hagyva a tisztességes verseny alapelveit, az európai fogyasztók érdekeit. Nekem úgy tűnik fel, hogy az ilyesfajta megközelítés nem nagyon egyeztethető össze az EU-országok nemzeti energiapolitikai szuverenitásával. Végül is a piacnak kell eldöntenie, melyik szállítót részesíti előnyben.

Manapság sokan aktívan megvitatják az USA-ban elhangzott bejelentést, hogy el szándékoznak tekinteni a szankciók alkalmazásától a működtető, az Északi Áramlat AG vállalattal és vezetőivel szemben, amely kétségkívül új és pozitív elem, de közben a szankciókat az oroszországi vállalkozókkal és (a csőfektetésben részt vevő) konkrét hajókkal szemben alkalmazzák. Mi több, már a fentebb említett amerikai bejelentés után az USA új szankciókat vezetett be az Északi Áramlat 2-höz kötődő oroszországi szervezetek és hajók ellen. Általánosságban véve mindez legalábbis következetlenség.

És végül egy személyes kérdés:milyenek az Ön első személyes benyomásai Magyarországról? Nagykövet Úr, kérem, beszéljen szakmai életútja alapvető állomásairól.

Korábban turistaként jártam Budapesten és már akkor beleszerettem az önök gyönyörű, vendégszerető országa sajátos kultúrájába. Amikor megtudtam, hogy az a megtiszteltetés ér, hogy vezethetem az oroszországi diplomáciai képviselet felelősségteljes munkáját, igen megörültem és a kinevezést nagy várakozásokkal fogadtam.

Karrierem Oroszország kuvaiti nagykövetségén kezdődött, ahová arab nyelvtudásom révén szakértőként kerültem. Utána úgy hozta a sors, hogy hosszú évekig nemzetközi szervezetekben gazdag munkatapasztalatot szereztem a sokoldalú diplomáciában. Kétségtelenül a kétoldalú alapon való tevékenység más, de nem kevésbé érdekes. A budapesti diplomáciai képviselet vezetése új fejezetet nyitott életpályámban, nagy lehetőségeket kínálva szakmai munkám kiteljesítéséhez. Azokban a magyar partnerekben – diplomaták személyében, akikkel sikerült megismerkednem még nem hosszú magyarországi tartózkodásom során, hozzáértő, magas szakmai szintet képviselő embereket ismertem meg, akikkel nagyon kellemesen lehet dolgozni. Nyitottság, dinamizmus és gyakorlatiasság, továbbá az elfoglalt pozíció logikus, érvekkel alátámasztott képviselete – ezek azok a dolgok, amelyek ma, véleményem szerint, pozitívan megkülönböztetik a magyar diplomáciát.

Úgy alakult, hogy a koronavírus járvány harmadik hulláma idején érkeztem Magyarországra, amikor önöknél szigorú egészségügyi-járványvédelmi korlátozások voltak érvényben. Ma, köszönhetően a magyar hatóságok sikeres vakcinavásárló politikájának, említhetjük az oroszországi Szputnyik-V-t is, a helyzet normalizálódik és nekiláthatok Budapest, más magyar városok történelme és látnivalói – és persze a magyar konyha – megismerésének. Megjegyzem, én voltam az első látogatója a Holokauszt Emlékközpontnak, miután feloldották a pandémia miatti korlátozásokat. Örömmel láttam, hogy Magyarországon milyen féltő gondoskodással őrzik ennek a szörnyű tragédiának a történelmi emlékét. Mi ugyanígy őrizzük a szovjet katonák emlékét, akik életüket adták, hogy megszabadíthassák Európát a „barna pestistől” – és harcolunk a történelmet átíró kísérletek ellen. Nagy figyelmet fordítunk a katonai, háborús emlékezet problematikájára.