Az orosz-magyar tárgyalások utáni sajtótájékoztató

Orbán Viktor:

Jó napot kívánok, tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A nyilvánosság előtt is szeretném tisztelettel megköszönni Oroszország elnökének, Putyin elnök úrnak, hogy meglátogatott bennünket. Ez megtiszteltetés Magyarország számára. Komoly, sikeres és – mint láthatták – hosszú tanácskozás után vagyunk. A mai napot úgy tudom összegezni, hogy Magyarország és Oroszország megerősítette a gazdasági együttműködését. Olyan megállapodásokat kötöttünk, amelyek jól, sőt kiválóan szolgálják majd Magyarország érdekeit. Én világossá tettem, hogy Magyarország fölfogása szerint Magyarországnak szüksége van Oroszországra; nekünk, magyaroknak fontos, hogy Oroszország nyitva legyen a magyar termékek előtt, és Magyarországnak érdeke, hogy biztosan, kiszámíthatóan és ésszerű áron juthassunk orosz energiához. Megállapítottuk, hogy a gazdasági kapcsolatok erősítése mindkét fél érdeke. Áttekintettük az államközi kapcsolatainkat is, megállapítottuk, hogy a két állam közötti kapcsolatok a két nép egymás iránti kölcsönös tiszteletén nyugszanak, ezért keresni fogjuk az együttműködést, és törekedni fogunk jó viszony kialakítására.

Nekem személyesen az a meggyőződésem, hogy az együttműködés és a jó viszony nemcsak Magyarország, de egész Európa érdeke. Meggyőződésem, hogy minél előbb rendezni kell az Európai Unió és Oroszország közötti viszonyt. Ezt a viszonyt ésszerűen kell rendezni, Magyarország az ésszerű megoldás és az ésszerű rendezés mellett fog állni. Meggyőződésünk szerint Oroszország kirekesztése Európából nem ésszerű dolog. A térség biztonságát nem lehet Oroszország ellenében megteremteni, a térség biztonságát csak Oroszországgal együttműködve lehet kialakítani. Ezért meggyőződésünk szerint tárgyalni, tárgyalni és tárgyalni kell. A rendezésnek jó kiinduló alapja a Minszkben legutóbb aláírt tűzszüneti megállapodás, amely a tűzszüneten túl a rendezés számos más fontos kérdését is taglalja. Meggyőződésünk, hogy a rendezés alapja a béke és az eurázsiai gazdasági együttműködés lehet majd. Magyarország üdvözli, hogy Franciaország és Németország elkötelezte magát e mellett, Magyarország is ezt támogatja rövid, közép- és hosszú távon is. Meggyőződésünk, hogy a béke és az eurázsiai gazdasági együttműködés körül lehet létrehozni az európai egységet. Én látom, hogy Putyin elnök úr látogatását megelőzően számos találgatás volt, hogy vajon kell-e félteni Magyarországtól Európa egységét. Nem kell félteni Magyarországtól Európa egységét, de fontos dolog, hogy Európában mindenki a békére törekedjen, amely nem csupán a háború felszámolását jelenti, de a jövő építését is. Meggyőződésem, hogy az európai egységet az Oroszországgal történő együttműködés mellett lehet és kell létrehozni.

Érintettük Ukrajna kérdését, hiszen Ukrajna szomszédos állam. Elmondtam Putyin elnök úrnak, hogy mi a béke pártján állunk, és nagy reményeket fűzünk a tűzszünethez, és nagyon reméljük, hogy sikerülni fog ezt hosszabb távon is életben tartani. Az Európai Unió is azért jött létre, hogy Európában ne legyen több háború. A mi nemzedékünk éppen ezért bízik is az európai egységben. Ráadásul nekünk, magyaroknak még van 200 ezer érvünk amellett, hogy Ukrajnában béke legyen.

Tárgyaltunk gazdasági kérdésekről. Természetesen tárgyaltunk az 1996-ban megkötött gázszállítási szerződésről, amely ebben az évben lejár. Ezt a problémát sikerült megoldanunk, már csak technikai kérdések vannak hátra, a politikai egyetértés megszületett. A mostani szerződés keretein belül lehetőség van arra, hogy az eddig fel nem használt gázt a jövőben felhasználhassuk, és mindig az igénybevételkor fizethessünk. Ez azt jelenti, hogy ezzel a megállapodással biztonságba helyeztük a magyar családok energiaellátását, és garantáltuk a magyar ipar működését is. A gazdasági együttműködésről megállapítottuk, hogy a szankciók sokat ártottak, és a válaszlépések is sokat ártottak. Természetesen mi tiszteletben tartjuk a szankciókat is meg a válaszlépéseket is, de közös célunk az, hogy ismét erősítsük a két ország közötti gazdasági együttműködést, és ennek érdekében jó néhány konkrét megállapodás is terítékre került.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Meggyőződésem, hogy a béke nem a konfliktus hiánya, hanem a konfliktus kezelésének békés módja, ezért mi abban bízunk, hogy a meglévő érdekkülönbségeket Oroszország és az Európai Unió között a béke eszközével leszünk képesek majd kezelni a jövőben is.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Vlagyimir Putyin:

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Hálás vagyok a magyar kormánynak és a miniszterelnök úrnak, hogy a Budapestre szóló meghívásom éppen azokra a napokra esik, amikor a főváros a náci uralom alóli felszabadulás 70. évfordulóját ünnepli.

A Magyarországon folyt ütközetek és harcok a legkegyetlenebbek közé tartoztak, amelyekben több mint 200 ezer szovjet katona esett el. Ez a történelmi esemény egyesíti országaink népeit, és szilárd alapokat teremt az orosz-magyar kapcsolatok többirányú fejlődése számára.

Orbán Viktor úrral, Magyarország miniszterelnökével konstruktív jellegű tárgyalást folytattunk, melynek során megvitattuk a két fél által megfogalmazott aktuális kérdéseket. Áttekintettük a múlt évben Moszkvában lefolytatott találkozón elért megállapodások megvalósítását, felvázoltuk a jövőbeli terveket.

Országainknak kétségtelenül vannak lehetőségei a gazdasági együttműködés bővítésére. Oroszország az Európai Unió országain kívül már több éve Magyarország legnagyobb külkereskedelmi partnere. A két ország közötti kereskedelmi forgalom 2014-ben majdnem 8 milliárd dollárt ért el. Igaz,  a kereskedelmi kapcsolatainkban az utóbbi időben enyhe visszaesés következett be, ezért a találkozónk egyik fontos oka az volt, hogy megbeszéljük, mit kell annak érdekében tennünk, hogy ezt a visszaesést felszámoljuk, és hogy további fejlődést érjünk el.

Folyamatosan növekszenek a befektetések, sőt a magyar befektetések Oroszországban még egy kicsit meg is előzik az orosz befektetéseket Magyarországon, az orosz befektetések 1,5 milliárd dollárt, a magyar befektetések pedig 2 milliárd dollárt értek el.

Jelenleg a legfontosabb feladatunk, mint már említettem, hogy megállítsuk a kereskedelmi forgalom csökkenését. A gazdasági együttműködés államközi bizottsága komolyan foglalkozik ennek a problémának a megoldásával. Reméljük, hogy a kollégák kidolgozzák a megfelelő intézkedéseket és legyőznek minden nehézséget. Biztos vagyok abban, hogy erre megvannak a lehetőségeink. Nagyobb aktivitással fogjuk felhasználni a régiók, a kis- és a középvállalkozások közötti együttműködés lehetőségeit is. És természetesen, támogatni fogjuk a nagyberuházásokkal kapcsolatos projekteket is, többek között a csúcstechnológiák terén is.

Nagy jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy teljesítsük a Paksi Atomerőmű 2 új blokkjának megépítésére vonatkozó szerződést. Ahogy azt önök is, tisztelt sajtóképviselők tudják, a szerződés költsége csaknem 12 milliárd euró. Oroszország ennek 80 %-át, csaknem 10 milliárd eurót, 30 éves hosszúlejáratú kedvezményes hitelként folyósítja Magyarország számára. Ez nagyon előnyös üzlet.

Az erőmű már most is Magyarország energiaszükségletének 40 %-át biztosítja. Az új blokkok bevezetése lehetővé teszi, hogy az energia ára csökkenjen mind a lakosság, mind a gazdasági tevékenységet folytató vállalatok számára. És ezen kívül Magyarországon 10 ezer új munkahely jön létre.

Véleményt cseréltünk a kőolaj és a gáz ellátást érintő együttműködés perspektíváiról is. Oroszország szállítja a Magyarországon felhasználásra kerülő kőolaj 80 %-át és a földgáz 75 %-át. Büszkék vagyunk arra, hogy Európa és Magyarország számára megbízható energiaszállító ország vagyunk.

Megállapodtunk, hogy nemcsak pozitívan viszonyulunk azokhoz a kérdésekhez, amelyeket a magyar fél a mai tárgyalások során felvetett, hanem meg is egyeztünk abban, hogy ezeket a kérdéseket megoldjuk. Ez érinti a 2015. utáni évekre vonatkozó szerződéseket is, és néhány más, a gáztározók használatával kapcsolatos kérdést is.

Sajnos, mint tudják, kénytelenek voltunk elállni a Déli Áramlat gázvezeték projekttől, de úgy gondolom, hogy azt a csomagot, amelyet a magyar partnerekkel együtt dolgoztunk ki, a létrehozott közös vállalatokat fel lehet használni a Török Áramlat részmunkáiban a török barátainkkal folytatott munka kibővítése során. E téren különböző variációk lehetségesek, és mi készek vagyunk mindazokkal tárgyalásokat folytatni, akik érdekeltek a közös munkában. Eközben szeretném hangsúlyozni: Magyarország jelentősége a szénhidrogének felvevőpiacaként és potenciális tranzitországként Oroszország számára nem csökkent. Készek vagyunk tárgyalni és kölcsönösen előnyös partneri kapcsolatokat létrehozni az orosz energiahordozók szállítására szolgáló új útvonalak kialakítása során.

Más lehetőségek is vannak komplexprojektek megvalósítására az orosz Üzemanyag és Energiahordozók Konszernnel. A magyar energia konszern, a MOL kőolaj lelőhelyek feltárását végzi Nyugat-Szibériában és a kőolaj kitermelés jelentős növelését tervezi. Jelenleg a MOL évente 500 ezer tonna kőolajat termel ki. Mi feltétlenül segítjük ezt a tevékenységet.

Már beszéltem arról, hogy megfigyelhető az orosz és a magyar régiók közötti együttműködésre való igény. Napjainkban az Oroszországi Föderáció több mint 50 szubjektuma ápol partnerségi kapcsolatokat a 19 magyar megyével. Arra számítunk, hogy a ma aláírt megállapodás a régiók közötti együttműködés megerősödését szolgálja majd.

Több orosz régióban magyar partnerek közreműködésével folyik egy sor társadalmi jelentőségű projekt megvalósítása az egészségügy és a mezőgazdasági ipar terén. Úgy gondolom, hogy a mezőgazdasági iparban az üzemek és a közös vállalatok létrehozására irányuló közös munkánk majd segítségünkre lesz abban, hogy kikerüljünk abból a helyzetből, amelybe Oroszország a mezőgazdasági termékeknek az Oroszországi Föderációba való szállítására adott válasz szankciói miatt került.

Baskortosztánban, a Vologdai, a Lipecki, a Nyizsegorodi megyében az egészségügyi központok Magyarországról származó modern felszerelést kaptak. A Szverdlovi megyében húsfeldolgozó üzem és 18 ezres állományú sertéstelep épül. A Moszkva melletti Jegorjevszkben a Gedeon Richter Vállalat gyógyszerkészítményeket gyártó üzemet létesített. Ezeket a befektetéseket biztonságosan megvédjük.

Meg szeretném említeni a magyar kereskedő házak hatékony munkáját, amelyek elősegítik, hogy a magyar vállalatok megerősödjenek az orosz piacon. Elégedettek vagyunk a kulturális, a humanitárius téren, a tudomány és az oktatás terén meglévő kétoldalú kapcsolataink színvonalával. Ezeknek a kapcsolatoknak a további fejlődését fogja előmozdítani a ma aláírt az oktatást érintő együttműködési szerződés, és a Kazanyban megnyitandó Magyar Főkonzulátus, mely már a harmadik főkonzulátus lesz az Oroszországi Föderáció területén. Örvendetes jelenség, hogy tapasztalataink szerint Magyarországon újra nő az orosz nyelv iránti érdeklődés. Megállapodtunk, hogy március végén Orosz Kulturális Napokat szervezünk Budapesten, amelyeket konkrét tartalommal töltünk meg.

Tisztelt Barátaim!

A magyarországi látogatásom programja nagyon zsúfolt volt. A tárgyalások előtt a felújított Szovjet Katonai Emlékmű-együttes megnyitó ünnepségén vettem részt. Köszönetet szeretnék mondani magyar barátainknak azért, hogy ápolják a háborús események és az eltemetett szovjet katonák és tisztek emlékét.

Ma még találkozni fogok Magyarország államfőjével. Személyesen fogom megismételni a neki szóló meghívásunkat, hogy vegyen részt Moszkvában ez év májusában a Győzelem 70. évfordulója alkalmából tartandó ünnepségen.

Végül szeretnék köszönetet mondani a magyar partnereknek, a miniszterelnök úrnak a konstruktív munkatárgyalásokért, a tartalmas és hasznos eszmecserékért.

Természetesen, érintettünk bizonyos nemzetközi problémákat is, elsősorban az ukrajnai helyzetet, ezt már a miniszterelnök úr is említette. Remélem, hogy a közelmúltban, Minszkben elért megállapodásokat mind a két oldal betartja és sikerül rendeznünk ezt a nehéz konfliktust.

Még egyszer szeretnék köszönetet mondani a miniszterelnök úrnak a mai igen konstruktív találkozóért és nagyon remélem, hogy az elért megállapodások teljesülni fognak.

Köszönöm szépen.

Kérdés:

Elnök úr, miniszterelnök úr a hosszútávú gázvásárlási szerződés kapcsán szeretném kérdezni önöktől, hogy milyen új elemekkel bővülhet a szerződés, illetve az ár tekintetében mennyire lesz az rugalmas?

Orbán Viktor:

Rögzíteném a pontos helyzetet. Ez egy 1996-ban kötött szerződés. Ugyan ez nem része a kérdésnek, de nem mi kötöttük, hanem megörököltük. Ez a szerződés 2015-ben jár le. Ez a szerződés pontosan tartalmazta a felek kötelezettségeit. Magyarország nem vette igénybe az ebben a szerződésben foglalt gázmennyiséget. A szerződés szerint az ilyenkor igénybe nem vett gázmennyiségért is fizetni kell. Ma arról állapodtunk meg, hogy a jó együttműködésre való tekintettel lehetőség nyílik arra, hogy ennek a szerződésnek a keretein belül a felek akaratának kölcsönös egybeeséséből illetve egybeesésével a föl nem használt mennyiséget a következő években Magyarország felhasználhatja úgy, hogy majd akkor fizet érte, amikor igénybe veszi. Ez nagy megkönnyebbülés a számunkra. Technikai értelemben ez egy jól előkészített megállapodás volt. Mi a részletkérdésekkel nem foglalkoztunk, hanem világossá tettük, hogy a két fél egy ilyen tartalmú megállapodást szeretne, és az ezután következő napoknak és heteknek a dolga, hiszen az év végéig van időnk, hogy ennek a pontos szövegszerű szerződéses formáját megalkossák. Itt a szándéknyilatkozat a legfontosabb. Én köszönettel hallottam, és köszönetet is mondok Putyin elnök úrnak azért, hogy lehetővé tette, hogy a gazdasági szereplők ezt a szerződést módosíthassák. Semmifajta politikai kifogást ezzel szemben ő nem emelt, a mi számunkra pedig kifejezetten fontos volt a magyar háztartások és a magyar ipar energiaellátása szempontjából. Ráadásul, Magyarországon mi egy folyamatos árcsökkentést hajtunk végre, ezt rezsicsökkentésnek nevezzük és ez az olcsó orosz gáz nélkül, a biztosan és kiszámíthatóan érkező orosz gáz nélkül nem lett volna fönntartható. Így azonban, hogy megállapodtunk, ezt a munkát folytatni tudjuk.

Vlagyimir Putyin:

Tulajdonképpen a miniszterelnök úr már mindent elmondott. Minden kérdést, amit a mai tárgyalások során a magyar fél felvetett, pontosan olyan módon oldottunk meg, ahogy azt a magyar barátaink felvetették.

Először: Készek vagyunk, azaz Gazprom gazdavállalatként kész a magyar partnerek által fel nem használt gázmennyiséget az eljövendő időszakokra átütemezni.

Másodszor: Magyarország mentesül az úgynevezett take-or-pay fizetési kötelezettség alól, azaz a fel nem használt gáz árát nem kell kifizetnie. Ez nem probléma, a partnerek megállapodtak erről.

És van még egy kérdés, amiről a miniszterelnök úr nem tett említést, ez a földalatti tározók kapacitásának növelése. Világos, hogy az ilyen tározók megléte Magyarország számára lehetővé teszi, hogy problémák nélkül átvészelje az őszi-téli időszakot. És a Gazprom elvileg nem ellenzi a tározókban őrzött gázmennyiség növelését.

Kérdés:

Vlagyimir Vlagyimirovics, hogyan értékeli azt a két napot, ami a Minszkben kötött tűzszüneti megállapodás óta eltelt? Az események azt mutatják, hogy nem ment simán a dolog, főleg, ha figyelembe vesszük, mi történik Debalcevoban, ott szó sincs fegyverszünetről.

Vlagyimir Putyin:

Először is, nagyra értékeljük a Minszkben elért megállapodásokat. Lehet, hogy még nem mindenki figyelt fel erre, de ami különösen fontos, az az, hogy az ukrán fél, a kijevi kormány lényegében beleegyezett abba, hogy mélyreható alkotmányos reformot hajt végre azzal a céllal, hogy az ország egyes régióinak bizonyos mértékű függetlenségi igényét kielégítse, amit nevezhetünk akár decentralizációnak, akár autonómiának, akár föderalizációnak.

Ez az ukrán kormány részéről nagyon lényeges és komoly döntés.

De van egy másik oldal is, és ha a Donyec-medence képviselői beleegyeztek abba, hogy részt vesznek ebben a reformban, az azt jelenti, hogy az ukrán államiság irányába való bizonyos elmozdulásuk szemtanúi lehetünk.

Természetesen, minél hamarabb végetérnek a harcok, és kivonják a haditechnikát, annál gyorsabban létrejönnek a valós feltételei annak, hogy a politikai rendezés realitássá váljon.

Ami a harcokat illeti, megjegyzem, hogy egészében véve, és ezt szeretném kihangsúlyozni, a harci tevékenységek aktivitása jelentős mértékben csökkent. De azt is szeretném megjegyezni, hogy a múlt alkalommal is, amikor Porosenko elnök úgy döntött, hogy újabb harcokat indít, aztán pedig úgy döntött, hogy beszünteti a harcokat, akkor sem sikerült ezt azonnal megvalósítani. De most az nyilvánvaló tény, hogy az összetűzések és a kölcsönös támadások száma sokszorosára csökkent a szembenállók érintkezési vonala mentén.

Valóban vannak összecsapások Debalcevo térségében. Ugyanakkor nagy erejű támadások, és olyan sok támadás, mint régebben volt, most nincs. De az, ami most ott történik, megmagyarázható, és előre látható volt, mivel információink szerint még körülbelül egy héttel a minszki találkozó előtt az ukrán csapatok egyik csoportját körbezárták. A minszki találkozón pontosan a következőképpen beszéltem erről: a körülzárt ukrán katonák megpróbálnak majd kitörni, a kint lévő egységek pedig majd kísérleteket tesznek arra, hogy felszámolják a körgyűrűt, a felkelők pedig, akik a körgyűrűben tartják az ukrán katonai egységeket, majd ellenállnak, és továbbtartják a körgyűrűt, és ez kétségtelenül ahhoz vezet, hogy ezek az összecsapások bizonyos ideig mindenféleképpen folytatódni fognak. Ma reggel is volt egy kitörési kísérlet, nem tudom, esett-e szó erről a médiában, nincs időm követni a híreket, de reggel 10 órakor az Ukrán Fegyveres Erők kísérletet tettek a körgyűrű felszámolására. A kísérlet nem volt eredményes. Egyrészt nagyon számítok arra, hogy az ukrán vezetés felelős emberei nem fogják megakadályozni, hogy az ukrán hadsereg katonái letegyék a fegyvert, és ha ők maguk nem képesek meghozni ezt a felelősségteljes döntést és nem képesek kiadni egy ilyen parancsot, akkor legalább nem fogják üldözni azokat az embereket, akik menteni akarják a saját életüket és más emberek életét, és készek letenni a fegyvert. Másrészt számítok arra, hogy a felkelők képviselői, a Donyecki Népköztársaság és a Luganszki Népköztársaság vezetői nem fogják feltartóztatni ezeket az embereket, és nem fogják megakadályozni azt, hogy aztán elhagyhassák a konfliktus, a bekerítés helyét és hogy visszatérhessenek a családjukhoz.

Kérdés:

Most akkor a szavaiból úgy vettem ki, Putyin elnök úr, hogy amikor aláírta Minszkben ezt a tűzszüneti megállapodást, vagy amikor erről tárgyaltak, akkor tudta előre, hogy igazából ez nem fog érvénybe lépni. Akkor, amikor ezt gondolták, mivel ahogy most említette, előrelátható volt, hogy lesznek még harcok. Alapvetően ön szerint ezek a harcok hamarosan véget érnek, illetve alapvetően még optimista, hogy a tűzszünet az tartható, vagy egyre inkább pesszimistább ezzel kapcsolatban? Amennyiben a harcok terjednek, akkor az Egyesült Államok kilátásba helyezte, hogy haditechnikát juttathat el adott esetben Ukrajnába. Hogyan reagálna erre Oroszország?

  Illetve a magyar miniszterelnöktől pedig még kérdezném a gázszerződéssel kapcsolatban, hogy van-e egyéb részlet, amit meg tudna osztani ezzel kapcsolatban?

Vlagyimir Putyin:

Ami az Ukrajnába irányuló lehetséges fegyverszállítást illeti. Először is, információink szerint már szállítanak fegyvert Ukrajnába. És ebben nincs semmi rendkívüli. Másodszor, mély meggyőződésem, hogy akárki is akármilyen fegyvert is szállít, konfliktusos térségbe mindig rossz megoldás fegyvert szállítani, de jelen esetben, akárki is akármilyen fegyvert is szállít, ettől az áldozatok száma természetesen nőhet, de az eredmény ugyanaz lesz, mint ma volt. Ez elkerülhetetlen, mert meggyőződésem szerint az Ukrán Fegyveres Erők katonáinak nagy többsége semmiképpen sem akar testvérgyilkos háborúban részt venni, főleg nem az otthonuktól távol. A Donyec-medence felkelői pedig erősen motiváltak, meg kell védeniük a családjukat.

Hiszen mindaz, ami most ott történik csak egy dologgal kapcsolatos, mégpedig azzal, hogy a kijevi kormány, és erre mindenkit szeretnék emlékeztetni, már harmadszor döntött úgy, hogy harcot indít és beveti a hadsereget. Az első alkalom Turcsinov úr nevéhez fűződik, aki utasítást adott egy úgynevezett terroristaellenes cselekmény végrehajtására. Aztán Porosenko elnök döntött úgy, hogy újra harcot indít. És most van a harmadik alkalom.

Ennek soha nem lesz vége, ha azok az emberek, akik a felelős döntéseket hozzák, nem jutnak arra a következtetésre, hogy ezt a problémát nem lehet katonai úton megoldani. Csak békés úton lehet megoldást találni, meg kell egyezni az ország egy részével, figyelembe kell venni az érdekeiket és biztosítani kell számukra a törvényes jogaikat.

Szeretném megjegyezni, hogy az a dokumentum, amit Minszkben kidolgoztunk, esélyt ad erre. Ezzel kapcsolatban szeretném kiemelni a francia miniszterelnök és a német kancellárasszony fontos szerepét abban, hogy a kompromisszum létrejöhetett. Úgy gondolom, hogy a kompromisszum megvan, és az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatban rögzítheti azt. Amint tudják, az Oroszországi Föderáció kezdeményezte ezt. Ha mindez megtörténik, akkor a minszki dokumentum a nemzetközi jog szintjére emelkedik. Ha mindez nem történik meg, akkor ez a dokumentum már a jelenlegi formájában is jó arra, hogy az összes pontját megvalósítsuk. Én inkább optimista, mint pesszimista vagyok.

Még egyszer szeretném kihangsúlyozni, hogy a harcoló felek közötti érintkezési vonalon többé-kevésbé csend van. Meg kell oldani a bekerített csapattal kapcsolatos problémát. A közös feladatunk az, hogy megmentsük a bekerített emberek életét, és hogy ez a „tályog” ne rontsa az ukrán kormány és a Donyec-medence felkelői közötti kapcsolatokat. Természetesen, veszíteni mindig rossz, természetesen, ez mindig probléma a vesztes fél számára, különösen akkor, ha az ember azokkal szemben veszít, akik nemrég még bányászok és traktorosok voltak. Ilyen az élet, de az élet megy tovább. Úgy gondolom, nem kell ezzel túl sokat foglalkozni.

Még egyszer megismétlem, meg kell oldani a fő problémát, meg kell menteni azoknak az embereknek az életét, akik most ott vannak, úgy kell cselekednünk, hogy az emberek visszatérhessenek a családjukhoz, és meg kell valósítanunk a Minszkben elfogadott tervet. Biztos vagyok abban, hogy ezt meg lehet csinálni. Más út nincs.

Orbán Viktor:

Egy kérdés volt, amely a gázról szóló megállapodás itt nem említett részeire vonatkozott. Igen, van egy ilyen itt még nem említett rész. Ez pedig az, hogy egyetértettünk abban, hogy akármi is lép a Déli Áramlat helyébe, annak a megépítésében és üzemeltetésében keresni fogjuk az együttműködést, mert továbbra is érdeke Magyarországnak, hogy déli irányból vezeték és azon keresztül energia, vagyis gáz érkezzen Magyarországra, és keresni fogjuk az együttműködés lehetőségét. Ami az ukrajnai konfliktust és a békét illeti, én azt kértem Putyin elnök úrtól, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a béke fennmaradhasson, és a magam részéről én is ma optimistább vagyok, mint voltam néhány nappal ezelőtt.

Kérdés:

Ha megengedik, folytatom a Déli Áramlattal kapcsolatos témát. Vlagyimir Vlagyimirovics, mit gondol, vissza lehet-e térni a Déli Áramlat projekthez a fekete-tengeri projekt megtartása illetve elvetése mellett? A MOL-lal már megegyeztek néhány a gázügyet érintő projektről. Lehet-e arra számítani, hogy a dialógus az energiakérdésről a közeljövőben intenzívebbé válik és még milyen az energiát érintő megállapodások valósulnak meg 2015 után?

Vlagyimir Putyin:

Mivel folyamatosan visszatérünk a Déli Áramlathoz, úgy látszik, világossá kell tennem, hogy mi nem tagadtuk meg annak megvalósítását. Mi nem lemondtunk a Déli Áramlatról, nekünk egyszerűen nem engedték meg, hogy megvalósítsuk. Vannak bizonyos részletek, amelyekről az gondoltam, hogy közismertek, de úgy látszik, még egyszer beszélnem kell erről. Múlt év áprilisában az Európai Parlament olyan döntést hozott, mely szerint a Déli Áramlatnak nemcsak hogy semmi perspektívája sincsen, de egyenesen káros az Európai Unióra. Ezután az Európai Bizottság egy levelet juttatott el Bulgáriába, amelyben azt követelte, hogy függesszenek fel mindenféle előkészítő munkát. Ezen kívül nekünk engedélyt kellett kapnunk, bármilyen furcsán is hangzik a holland szabályozó szervektől, hogy a tenger területén munkálatokat folytathassunk, mivel a Déli Áramlatot az optimális adózás miatt Hollandiában jegyezték be nemzetközi társaságként. Négy hónapos késéssel, nem titkolom számomra váratlan módon a holland szabályozó szerv ezt az engedélyt megadta. De az építési szerződésnek megfelelően az olasz építőtársaságnak, az ENI leányvállalatának haladéktalanul meg kellett kezdenie a munkát a tengerben. De hogyan tettük volna lehetővé, hogy megkezdjék a munkát a tengerben, ha nem volt engedélyünk arra, hogy bolgár területre lépjünk. Agyrém. Egyszerűen le kellett zárnunk az egész projektet és kész. Nem lemondtunk a projektről, hanem nem hagyták, hogy megvalósítsuk. A Déli Áramlathoz, abban a formában, ahogy azt régebben terveztük, lehetetlen visszatérni. Megállapodtunk a török partnereinkkel, és ha nem csal az emlékezetem, Európában a Német Szövetségi Köztársaság után Törökország a Gazprom második legnagyobb felvásárló partnere.  Ez egy nagyon nagy piac.

Nekünk a török partnereink kérésére növelnünk kell a Törökországba szállítandó gáz mennyiségét. Mindenféleképpen gázvezetéket telepítünk Törökországba, és készek vagyunk egy olyan méretű rendszert kiépíteni, hogy a gáz Törökországon keresztül eljuthasson az Európai Unióba is. Ugyanakkor senkit sem akarunk sem megbüntetni, sem megsérteni. Ha logisztikailag ez lehetséges, akkor készek vagyunk később Bulgáriába is gázvezetéket kiépíteni, most már az Európai Bizottság is kér bennünket erre, és készek vagyunk a gázt Görögországon keresztül vezetni. Azaz nem akarunk semmit sem elzárni, nem akarunk senkit sem levágni magunkról. Ez már logisztikai kérdés, ott építünk, ahol előnyösebb, ahol gazdaságosabb, természetesen, ha segítenek nekünk. De ha akadályoznak bennünket, akkor az egyszerűen nem a mi választásunk, hanem megint csak az Európai Bizottság, az európai partnereink döntése. Ha nem akadályoznak bennünket, akkor lényegében a régi Déli Áramlat egy részét megvalósíthatjuk Törökországon keresztül. Például, felhasználhatjuk a megállapodásainkat és a Magyarországgal, Szerbiával és más partnereinkkel együtt létrehozott közös vállalatainkat és vezethetjük a gázt Baumgartenen, Ausztrián keresztül. Mindez lehetséges, ha a partnereink készek együttműködni. Most ilyen tárgyalásokat folytatunk, de a Törökországgal való együttműködésről nem fogunk lemondani. És nemcsak azért, mert ez nem illő dolog, megegyeztünk a török barátainkkal, és most mondjuk nekik azt: „nem lesz együttműködés, mert Európa valami mást ajánlott”, de azért is, mert buta helyzetbe hozhatjuk magunkat. Ma az Európai Bizottság elutasította a javaslatot, holnap majd beleegyezik, holnapután pedig majd fogja, és megint elutasítja. Ezért mi olyan komoly, hosszú időre szóló kapcsolatra szólítjuk fel a partnereinket, amilyen a múltban sok éven keresztül jól működött. Oroszország mindig megbízható partner volt, és a jövőben is az marad.

Orbán Viktor:

Tisztelt elnök úr, ha megengedi, én egy megjegyzést még fűznék ahhoz, ami elhangzott. Ne áruljunk zsákbamacskát, léteznek olyan gondolatok és tervek Európában, amelyek azt képzelik, azt gondolják, hogy Oroszország részvétele nélkül is működhet Európában energiarendszer, lehet energiabiztonság, és lehet energiapiac. Vannak, akik azt gondolják, hogy ez lehetséges. És vannak is törekvések, amelyek Oroszországot nem egy versenybe akarják bevonni, ami szerintünk jó lenne, hanem inkább ki akarják rekeszteni az európai energiapiacról. Szerintem, aki azt gondolja, hogy Európa versenyképes lehet és az európai gazdaság versenyképes lehet az Oroszországgal való gazdasági együttműködés nélkül, és aki azt gondolja, hogy Európában lehet energiabiztonságot létrehozni az Oroszországból érkező energia nélkül, az illúziókat kerget. Ezeknek a koncepcióknak nincs alapjuk. Ezért szerintünk az együttműködést kell keresnünk. A kérdés az, hogy milyen formát találjunk. A Déli Áramlat sajnos elesett. Még jó, hogy az Északi Áramlat létrejött. Valamit tennünk kell. Magyarország elkötelezett, hogy új beruházás jöjjön létre, ráadásul Magyarország felelőssége kettős, mert Szerbia a saját életéhez szükséges gázt is Magyarországon keresztül kapja, és ezért mi az ő irányukba is felelősséggel tartozunk. Tegnap este egyébként még tárgyaltam is személyesen Szerbia miniszterelnökével a lehetséges megoldásokról. Van Szerbiának és Magyarországnak javaslata a megoldásra, a makedónokkal is tárgyaltunk már e tekintetben, s a görögökkel is tárgyaltunk már e tekintetben, tehát Magyarország számára az a beruházás volna a jó, amely a török gázt Görögországon, Makedónián, Szerbián keresztül hozná Magyarországra és innen vinné aztán tovább Nyugat-Európába. Hogy meg tudjuk-e ezt valósítani, hogy ez létre tud-e jönni, ez a jövőnek a zenéje. Én mindenesetre Putyin elnök úrtól egy biztatást kaptam ennek a projektnek a létrehozására. Ez ugyan talán nem tartozik pontosan ide, de talán érthetővé teszi, hogy miért bízok azokban a megállapodásokban, amelyeket az elnök úrral kötöttem. Ugye, én láttam 1998-tól miniszterelnökként mindazt, ami Oroszországban történt, láttam, mi történt ott 1998-ban és 2000 között még az előző elnök alatt. Láttam a változást, ami 2000 és 2002 között ott végbement, és azt tudom mondani önöknek, hogy amiben eddig Putyin elnök úrral megállapodtam, legyen az politikai kérdés vagy energia, vagy gazdasági kérdés, azt Oroszország ez idáig mindig hiánytalanul betartotta. Nagyon remélem, hogy ez a projekt is sikeres lesz majd.